Eszik. Iszik. Sosem alszik...

A székelyföldi kaland III.
Adás: 2012. 10. 13.

Kísérőnk: Gáll Levente, Csíkmadaras
Vendéglátóink: Boros Csaba, pisztrángtenyésztő, Csíkszentdomonkos
                             Maczalik Ernő, biológia tanár, Karcfalva
                             János Zsolt, igazgató, Nimród Vadászegyesület
                             Sándor Barnabás, Nimród Vadászegyesület
                             Deáky András, nyugdíjazott tanár, Gyimesbükk
Amiből jóllaktunk: parázson sült pisztráng muzsdéval, pisztrángcsorba,                          csörögefánk, medvepörkölt, rozspálinka

Csíkszentdomonkos
Csíkszentdomokos falu Erdélyben, Hargita megyében. A Felcsíki-medence legészakibb és legnagyobb települése, három hosszú völgy találkozásánál alakult ki. Felcsík legnépesebb települése, lakosainak száma megközelíti a 6400 főt. Nevét Szent Domokosról kapta. A település gyönyörű helyen terül el, kilátás nyílik a Nagy- Hagymásra és az Egyeskőre.
Felcsík térségére összességében mondhatjuk, hogy hagyományőrző vidék, de Csíkszentdomokos talán reprezentatívabban őrzi hagyományait, népszokásait, táncait, népzenéjét. A faluban kis múzeum működik, amely a település hajdani építkezését, lakásbelsői és textíliáit egyaránt bemutatja. A hagyományőrzés nagyon jó példája a már hagyományosan megrendezésre kerülő kenderfesztivál.

Karcfalva
Mind a mai napig a két település, Karcfalva és Csíkjenőfalva egy községet alkotnak, mind közigazgatásilag, mind pedig egyházilag. Ez a Felcsík kistérség egyetlen községe, amely a térségre jellemző füzértelepülések két darabjaként helyezkedik el. Már az 1330-as években létezett, egykor járási székhely volt.

Gyimesbükk
Gyimesbükk községközpont Erdélyben, Bákó megyében. Gyimesbükk az utolsó falu Erdélyben, a Gyimes völgyben. A falu túlsó végén húzódott Trianon előtt a határ. Gyimesbükkön a Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Az őrház 1897-ben épült. Az épület néhány éve Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta. 2007-ben a Budakeszi Kultúra Alapítvány indított gyűjtést Erdélyben és Magyarországon az őrház felújítására. 2008 pünkösdjére az épületet nemzetközi összefogással felújították, majd több ezer ember jelenléte mellett ünnepélyes keretek között adták át. Az átadásra Budapestről különvonat érkezett a helyszínre, amely szerelvényt az ipartörténeti értékként számon tartott 017-es Nohab húzta Gyimesbükkig. A felújított őrházban vasúttörténeti kiállítás látható.

Kik a csángók?
A csángók a Kárpátoktól keletre, elsősorban a Székelyföld szomszédságában, élő vagy onnan származó magyar népcsoportok összefoglaló neve. A csángó név (első előfordulása: 1400), amelynek eredeti jelentése: elkóborló, elvándorló. Lakhelyük, történelmi múltjuk és tájnyelvi sajátosságaik alapján elkülöníthető csoportjaik: a moldvai csángók Moldvában szétszórtan, legsűrűbben a Nyugati és a Délnyugati részen, a gyimesi csángók a Csíkból Moldvába vezető Gyimesi- szorosban, a Tatros folyó völgyében három községben élnek; a hétfalusi csángók a barcasági magyar falvak lakói; a dévai csángók a Bukovinából Hunyad vármegyébe telepített székelyek.